Történetünk

Történetünk
A kezdetek
1993
Kirándulások, családi kiruccanások alkalmával figyelt fel Molnár Ibolya festőművész, tanár – a füvészkert alapítója – a hely érdekes fekvésére, szépségére, romantikus vadságára. Sokszor cipelte festőállványát, festette a gyönyörű tájat, a fákat, figyelte a madarakat, lehajolt vizsgálódni a kicsi növényekhez, bogarakhoz. Ezt a homokbuckán fekvő, nyugati irányba lejtő területet 1993-ban alkalma volt megvásárolni. A szomszédos gazdákkal ellentétben nem szántóföldi művelésre szánta, hanem egy korábbi gondolata szerint olyan kertet kívánt létesíteni, ami a vadon élő növények gyűjteményéül szolgál.
1994
A közel két és fél hektáros terület bekerítése 1994 végén, beültetése pedig 1995-ben kezdődött meg elsősorban hazai őshonos fás szárú növényekkel. A munkálatok első lépéseként tereprendezést és rekonstrukciót kellett végrehajtani. A terület karbantartása (kaszálás stb.) megtette kedvező hatását: a bogáncsok helyett ma már fajokban igen gazdag rét, liget díszlik. Eddig több mint 300 féle lágyszárú növényt határoztak itt meg. Kaszáláskor figyelnek az éppen virágjaikat bontó és védendő gyepszintet alkotó növényekre.
1995
A telepítések során különböző, a Kárpát-medencére jellemző növénytársulások kerültek kialakításra. Ilyen például a boróka-fehérnyáras, amely a Duna-Tisza-közére jellemző, vagy a nyírségi pusztai tölgyes. A telepítés ma is tart, így folyamatosan bővül, gazdagodik a kert.
1995-től

A hazai növényfajok mellett díszfák és idegen tájak fái, cserjéi is helyet kaptak a kertben, mint különlegességek, melyeket más botanikus kertekből és faiskolákból adományoztak. Az arborétum egyes részeit sövénysorok különítik el egymástól. A korábbi nádas helyén egy kis tó “született”. A partjára később különböző fűzfélék és égerfa települtek, ami egy “madárparadicsommá” vált. A “lentes”, agyagos területen, öreg fűzfák társaságában is új tó van születőben, amely ma már gazdag vízi- és mocsári élővilágnak ad helyet (pl. mocsári teknős, vízi sikló, tarajos gőte, béka fajok, szitakötő fajok, békalencsék, káka).

Sajnos a víz az aszályos években el-elapad. Viszont a füvészkertben kétszáz éves fűzfákat is találhatunk. Ezek között van olyan, melynek kerülete a 6 métert is meghaladja. A tízméteres szintkülönbségnek köszönhetően szélcsendben még visszhangunk is van. Fő cél tehát a Kárpát-medence őshonos növényeinek összegyűjtése, fajgazdagságának növelése és ezek bemutatása. Persze díszfák és idegen tájak növényei is helyet kaptak, látható például a tádzsikisztáni alma, amely talán az egyetlen a Tiszántúlon.

A vadgyümölcsfák mellett vannak gyógy- és fűszernövények is. Ezen kívül gyűjtjük a kihalóban lévő Kárpát-medencére jellemző gyümölcsfa fajokat is. A kert létesítményeihez tartozik a tájba jól beilleszkedő, tornácos, búbos kemencés házikó, amelyben megtekinthető sokféle – az arborétummal és annak élővilágával kapcsolatos – érdekesség, tárgyi emlék.

1995 – 2001
1995. és 2001. között természetvédelmi, alkotó táborokat szerveztünk fiataloknak, valamint nemzetközi, természetbarát-, művésztáborokat művészeknek. Ezek a táborok nívós záró kiállításokkal végződtek, ahol bemutatták az alkotók az ott készült műveiket.
Az alapítás
2007

2007-ben megalakult a Nyíri Arborétumért, Természetért, Kultúráért Közhasznú Egyesület (röviden: Nyíri Arborétum Egyesület).

A tagok főleg pedagógusok, de van köztünk vállalkozó és más természetkedvelő tag is. Egyesületünk fő feladatai és céljai: a Nyíri Arborétum fenntartása, ápolása, gazdagítása, megismertetése kortársainkkal, átmentése, megőrzése a későbbi nemzedékeknek számára; az élő és élettelen természetet megőrző, annak élővilágát gazdagító és ezzel kapcsolatos tevékenység; ismeretterjesztés, természetelvű szemléletformálás; a Nyíri Arborétum fenntartására irányuló munkáknak, az ottani természetelvű szemléletformáló kulturális tevékenységeknek segítése; az Egyesület céljait szolgáló rendezvények (táborok, kiállítások, előadások, foglalkozások, erdei iskolai programok, természetjárás, öko- ill. gyógyturizmussal kapcsolatos feladatok, stb.) szervezése, lebonyolítása; egyetemes kulturális értékek megismertetése, kulturális örökség megóvása, nemzeti hagyományok ápolása, a művészeti kultúra és közízlés fejlesztése; képző- és iparművészeti alkotások létrehozása, bemutatása, egészséges életmódra nevelés, az arborétumi életközösségekkel összeegyeztethető sporttevékenységek.

Back To Top